Szóval, az „ízlések és pofonok különböznek” közmondás tényleg igaz. Mi sem igazolja jobban, mint ez a mousse torta. Szerintem és nővérem szerint is nagyon finom lett, és az ízek kiegészítették egymást, viszont anya kifejezte ellenérzéseit a csoki- és málna mousse ötvözésével kapcsolatban. Na, nem azért, mert olyan rossz lett volna, csak azért, mert szerinte a csoki az téli, tavasszal viszont csak a gyümölcsös sütik a jók. Hát... ez is egy vélemény.

Mikor ebbe a tortába bele kezdtem, szüleim éppen nem voltak otthon, úgyhogy nővéreméket kellett szalasztanom mindenhová, hogy hozzanak ezt, hozzanak azt. Sütögetés közben nővérem igyekezett ám segíteni, a málna passzírozásban láttam is valami hasznát, viszont a párja… Nos, még mindig nevetek, mikor visszagondolok, hogy szerinte mit is kell csinálni, hogy málna mousse legyen a málnából: „a szmötyit össze kell bizélni”. Hát nem fantasztikus magyarázat?!

Mint már említettem, csak mirelit málna volt itthon, 500 grammos kiszerelésben. Körülbelül a két harmadát használtam föl a mousse-hoz, amiből 175 g püré lett, és a másik 1/3-át pedig a zselénél használtam föl.

A torta alja egy vajas piskóta lap. Majdnem ugyanaz, amit a Desszert.Neked kurzusán tanultam, de az OKJ-s képzésen is hasonlóan tanultuk, annyi különbséggel, hogy a cukor fele az por volt, a másik meg kristály.

Hozzávalók a vajaslaphoz:

• 80 g vaj
• 80 g porcukor
• 80 g egész tojás (kb. 1 nagy méretű)
• 80 g liszt

A vajból és a porcukorból vajkrémet verek (kihabosítom), majd mikor már szép fehér és krémes, folyamatos keverés mellett hozzáadagolom a tojást, illetve a lisztet. Sütőpapírra rárajzolom a tortaformát, amibe majd akarom készíteni, majd szépen ráadagolom a tésztát. A kör formáját követve kikenem a tésztát, és 180°-ra előmelegített sütőben 10 percig sütöm. Mivel egy kicsit szétlapul sütés közben, a biztonság kedvéért ráteszem a formát, és hogyha nem fér bele a lap, akkor kicsit méretre vágom. Miközben hűl a piskóta, kezdem is a mousse-t.

Csoki mousse:

• 180 g étcsoki
• 200 g tejszín
• 60 g tej
• 2 lap zselatin

A tejet fölforralom, közben a lapzselatinokat beáztatom vízbe. Mikor fölforrt a tej, beleteszem a zselatint. Pár kavarás és teljesen elkavarodik benne, ekkor tehetem is bele az apróra tördelt csokit. Jó alaposan elkeverem, hogy egy apró kis csoki darabka se legyen benne, utána hagyom hűlni. Fölvetem kemény habbá a tejszínt és több apró részletben óvatosan elkeverem a csokis résszel. Miután ez megvan, a vajas lapot beleteszem a tortaformába, és szépen ráöntöm a csoki mousse-t. Annyira szép, ahogyan elterül… Kicsit elsimítgatom, és mehet is be a mélyhűtőbe, hogy megdermedjen.

Málna mousse:

• 175 g málna püré (kb. 350 g fagyasztott/friss málnából)
• 1 ek citromlé
• 25 g cukor
• 2 dl tejszín
• 2 lap zselatin

A málna pürét, a citromlevet és a cukrot addig forralom, amíg el nem kezd buborékosodni a lábas oldalánál. Ekkor belekeverem az áztatott zselatinlapokat, pár kavarás és vehetem is le a lángról. Hagyom hűlni, addig fölverem a tejszínhabot. Óvatosan hozzákeverem több részletben a tejszínt a málnához, majd önthetem is rá a dermedt csoki mousse-ra. Nem kell semmiféle színezék, szerintem sokkal szebb színű a természetes málna/eper szín, mint amikor temérdek ételszínezéket tesznek egy krémbe, csak hogy még élénkebb színe legyen. Nem mondom, én is szoktam néha ételfestéket használni, de csak olyankor, ha kifejezetten piros-kék-stb színt szeretnék elérni, gyümölcs krém élénkítésére soha! Mindegy is, a lényeg, hogy visszateszem a mélyhűtőbe az egészet, és nekiállok a málna zselének.

Málna zselé:

• 150 g málna szörp
• 150 g víz
• 75 g málna püré
• 5 lap zselatin

A szörpöt, a vizet és a málnát fölforralom, és átcsurgatom egy szűrőn, hogy teljesen sima legyen. Ízlés kérdése, hogy ki mennyire szereti magosan, mi például nem kedveljük annyira, úgyhogy teljesen magtalanítom, de nem muszáj. Utána belekeverem még melegen a zselatint, és elkeverem hogy föloldódjon. Kicsit hűl, hogy ne olvassza föl az alatta levő rétegeket, majd mehet is rá a mousse tetejére. Mivel nekem gyorsan el kellet készülnöm, hogy nővéremék még nálunk tudjanak belőle enni, én a mélyhűtőbe tettem vissza egy kis időre, de ha valakinek van több ideje, akkor a hűtőbe is mehet. A maradék zselét kis bonbon formákba öntöm. Ha esetleg karácsony környékén eszembe fog jutni, akár szaloncukrot is készíthetnék majd belőle. Most csak így magában esszük, de biztosan csoki borítással is finom lehet. Talán általam készítve még én is megenném a zselés szaloncukrot, ugyanis azzal ki lehet kergetni engem a világból.