A tiramisu az egyik kedvenc olyan édességem, amiben nincsen csoki. (De legalább kakaó van benne, juhhúú!) Olyan, mint egy ehető felhő: lágy és puha és fehér és mennyei. (Igen, szokásom kicsit elragadtatni magam a hasonlatok terén.) De sajnos az, amit most hozok, az nem egy igazi tiramisu recept, ezt előre közlöm. Lehet, hogy így hívom, de csak azért, mert nálunk, magyaroknál, elterjedt az a hit, hogy ha egy krémben mascarpone van és látott életében babapiskótát, az tutira tiramisu.

Nos… nem.

A tiramisu neve dobj fel!-t jelent, a viszonylag magas koffein tartalma miatt. Szóval kezdjük is azzal, hogy az én epres „tiramisum” nem tartalmaz kávét. Se kakaót. Se alkoholt. Mert ugye akkor lehetne az legtöbb olasz szerint bármit is tiramisunak hívni, ha csak babapiskóta, mascarpone, tojás, cukor, kávé, kakaópor és esetleg alkohol (ezt a gyerekek miatt még ők is kihagyják sok helyen) van benne. Ha már van benne tejszín, az már nem tiramisu. (Viszont sajnos én ezt a receptet használom az „igazi” tiramisunak is, tudom is hibámat, de egyszerűen imádom ennek a krémnek az ízét, a bársonyosságát, és azt, hogy baromi sok benne a hab. Mi dispiace!)

Szóval, a tiramisu az egyik legzseniálisabb dolog a világon. Elég sokat megkóstoltam már, mert hát szerintem nem létezik olyan, hogy a legjobb akármi, biztosan találunk még annál is jobbat, csak keresni kell. Itthon sajnos nem mindenhol találni jót, mert a legtöbb helyen azt hiszik, hogyha instant kávéval és alkohollal átáztatott babapiskótára két kanál mascarpone (???) krémet tesznek, a tetejére pedig egy jó nagy adag mű tejszínhabot nyomnak, amit megszórnak kakaóval, az eladható tiramisunak. Sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy nem, az nem adható el tiramisunak. Vagyis… na, jó, oké, eladható, mert biztosan veszik az emberek, de azért na!

Szerencsére nem kell ezt olyan komolyan venni, mert még az olaszok között is megoszlik a vélemény, hogy mit hogyan kellene készíteni, de főleg azon, hogy honnan is származik. Piemonte, Veneto és Toszkána is a sajátjának akarja tudni ezt az édességet, mind a három régiónak megvan a saját eredet története. De igazából szerintem ez nem is fontos, a lényeg az, hogy istenien finom egy desszert!

Mint már mondtam, elég sok helyen kóstoltam már tiramisut, de két helyen ettem olyat, amiből bármennyit meg tudtam volna enni. Az eddigi legfinomabbat azt a Comói-tó partján, Gavedonában, a Gelateria La Carapina-ban ettem, bár kis csalás van a dologban, mert az nem kifejezetten tiramisu volt, hanem tiramisu semifreddo, szóval fagyis-jégkrémes állagú volt, de egyszerűen fantasztikusan zseniálisan jó volt. Komolyan, ha valaki arra jár, mindenképpen kóstolja meg, érdemes! A második legjobbat pedig Jesolóban ettem, a Pizzeria Vesuvioban. Komolyan… ha csak visszagondolok, elolvadok!

A CAKEséget a Facebookon megtalálod ITT, Instagramon pedig ITT.

Na, szóval, a recept…

Hozzávalók az eperhez:

• 420 g eper
• 40 g cukor
• 1 lime/citrom leve és héja
• 2 dl víz

Az epret a többi hozzávalóval addig főzöm, amíg meg nem puhul. Néha megkevegetem, de nem kell nagyon figyelni. Miután megfőtt az eper, leveszem a tűzről és hagyom, hogy teljesen kihűljön.

Hozzávalók a mascarpone krémhez:

• 3 tojás
• 70 g cukor
• 4 dl tejszín
• 500 g mascarpone
• 2 db zselatin fix
• 2 ek vaníliás cukor

A tojást a cukorral fölverem. Nem kell külön választani, bőven jól föl lehet verni egyben is a tojást. Én először mindig megnézem, hogy a tojás jó-e (nagy tál vízbe beleteszem, ha lent marad, szuper, ha följön, akkor kuka), de ha valaki még ennél is biztosabbra akar menni, hogy ne legyen semmi baj a tojástól, akkor vízgőz fölött kell fölverni. Ha elég forró a cukros tojás (ha az ujjamat még nem égetem meg, de már nagyon melegnek érzem), akkor leveszem a víz fölül, és kihűlésig verem. Ezután egy-két kanál tojáshabbal föllazítom a mascarponét, majd összekeverem az egészet. Végül fölverem a tejszínhabot a vaníliás cukorral és a zselatin fixszel, és az egészet óvatosan összekeverem.

Én jó krémesen szeretem, szóval kevés babapiskótát szoktam használni. Kb. 200 g babapiskóta kell hozzá; ha van időm, akkor én szoktam azt is készíteni, de bőven tökéletes a bolti is. A babapiskótákat belemártom az eper levébe, vigyázva, hogy ne áztassam át teljesen. Lepakolok egy réteget belőle a jénai tál aljára, majd ráteszem a krém egy részét. Erre teszem rá a puha eper darabokat, és szépen tovább rétegelem az epres babapiskótát, a krémet és az epret.