Kricky alap Airbrush tanfolyamán voltam márciusban, de mindenképpen szeretnék majd menni a haladóra is, csak legyen rá időm. Még soha az életben nem volt a kezemben Airbrush és bár sok videót, meg képet néztem már előtte, fogalmam sem volt, hogy mire számítsak. Festékszórót is egyszer, ha használtam, nem hogy ilyen kis finom fegyvert! És sajnos az igazi, golyót lövő pisztoly használatában való tapasztalat ennél mit sem ér, hiába lőttem már céltáblára…

A tájékozódási képességem egész jó, de sosem bízom meg teljesen benne, úgyhogy mindig időben elindulok otthonról, hogy biztos, hogy előbb odaérjek mindenhová, mint kellene. Ezért van az, hogy fél órákat szoktam várni minimum, de nem baj, várni szeretek, a késni viszont nagyon nem. Szóval, mivel korán indultam, a szokásos fél órával a kezdés előtt meg is érkeztem. Kicsit féltem, hogy biztos, hogy jó helyen vagyok-e, de nem kell megijedni, könnyen el lehet találni a helyszínre, ami nagyjából a ’60-as években ragadt meg. Mintha egy régi filmbe léptem volna be, vagy egy portálon keresztül visszamentem volna az időben (az de menő lett volna!). Kricky már ott volt, minden szép rendben a helyén: Airbrushok fölszerelve az asztalokra, eladó dolgok kiállítva, csodálatos, nyertes munka a legfeltűnőbb helyen. Ahogy beléptem a terembe, egyből azt láttam meg. Egyszerűen gyönyörű volt! Már fotókon is láttam és nagyon tetszett is, de élőben teljesen más volt. Mintha tényleg egy igazi hal és homár lett volna, meg jég és citrom, és… szóval igen, hihetetlen volt.

Kricky egy eszméletlenül édes nő. Már régóta nézem a blogját és csodálom a munkáit, de most találkoztam vele először élőben. Nagyon közvetlen és hiába a sikerei, egyáltalán nem érződik rajta semmiféle lenézés másokkal szemben. Kicsit morbid, de ennyi morbidság sosem árt, a formatortáknak még használ is! Ráadásul a tanfolyam végén gyorsan megmutatta, hogyan kell élethű szemet készíteni, csak azért, mert megkértük rá. 

Mikor megérkezett mindenki, először bemutatkoztunk, elmeséltük, hogy ki miért jött, a szokásos dolgok. Érdekes kis csapat jött össze; szeretem az ilyen kisebb csoportos tanfolyamokat, az új emberekkel való találkozásokat. Sokat lehet tanulni az ő tapasztalataikból is. Utána Kricky pár mondatban bemutatta az Airbrusht, eredetét, fajtáit, működését, de kaptunk róla papírt, úgyhogy azzal nem foglalkozott sokat. Ami viszont tényleg jó volt, hogy szétszerelte az egyik pisztolyt, hogy elmagyarázza, mi hogyan működik, illetve ha valaki vitt magával sajátot, segített, ha volt valami baj azokkal. Mikor mondta, hogy ha valaki vesz majd pisztolyt, akkor meg kell tanulnia szét- és összeszerelni, kicsit megijedtem, de legalább megmutatta, szóval talán menni fog. Majd; ha egyszer lesz Airbrushom – mert ugye ahhoz kell a pisztoly, kompresszor, festékek –, ami nem olcsó mulatság, de borzasztóan jó dolgokat lehet a segítségével készíteni!

Végül ebéd előtt nem sokkal kezdődhetett is a móka! Eleinte papíron gyakoroltunk, pontozni, vonalakat húzni, egyszerűen megismerkedni a készülékkel. Bemutatta, hogyan csináljuk a színátmenetet; egy naplemente előtt álló sziluettet rögtönzött nekünk. A sablonnal dolgozás kifejezetten vicces volt, pár papír fecnivel csodálatos dolgokat lehet összehozni, például tenger alatti világot, vagy akár piramisokat is. Elhozott egy csomó sablont is, aminek segítségével egy Marilyn Monroe arcképet is festhettünk, de voltak koponyák, szívek, de még Olaf is. Körülöttem mindenki nagyokat sóhajtozott, hogy már megint Frozen, én meg így néztem, hogy cirip-cirip, bár nem a kedvenc Disney mesém, de attól még én szeretem a Frozent, nem kell annyira leszólni! Oké, hogy ők talán naponta készítenek Frozenes tortákat, és már elegük van belőle, én viszont szeretnék naponta Disney tortákat készíteni! Komolyan, ha tehetném, Disney forma tortákra, sütikre, cake popokra és kekszekre specializálódnék. (Aww, hát nem lenne jó egy Disney cukrászda?!)

Az a jó Krickyben, hogy nem irigy megosztani a tudását. Vannak olyan emberek, akik féltékenyek, ha valaki jobb náluk, vagy csak simán tehetségesek és nem akarnak segíteni, magyarázni, de Kricky sok fontos, érdekes dolgot mutatott. Nagyon jól magyaráz, segítőkész, és mindenkihez odament, ha kérdés volt, vagy valami segítség kellett.

A tanfolyam végén pedig elkészítettük a saját fa táblánkat. Mikor mentem utána máshová, mindenki azt hitte, hogy tényleg fa, teljesen meglepődtek, mikor elmagyaráztam, hogy nem, az bizony cukor és ételfesték találkozásának szerelem gyereke. Elképesztő, hogy pár vonásból milyen élethű fa erezetet lehet létrehozni. Ha nem én csináltam volna, én sem biztos, hogy elhittem volna (kis túlzással). Tényleg tökéletes díszítés, ha az ember visz valahová tortát, sokkal hangulatosabb, ha alatta nem egy tortahordó van, vagy hasonló, hanem egy általunk festett „fa” alátét.

Én minden érdeklődőnek ajánlom ezt a tanfolyamot, mert tényleg nagyon jó. Még ha nem is szeretnénk ezzel foglalkozni, vagy venni egy saját Airbrusht, szerintem hihetetlen élmény kipróbálni. Borzasztóan jó érzés, mikor az ember, nulla tudással élethű fatáblát képes létrehozni pár óra előképzés után. Ráadásul, ha az ember megtanulja ezt használni, és vesz ilyen készüléket, felgyorsul a munka és egészségesebb is lesz a torta. Mivel az ételfestéket nem kell beledolgozni a marcipánba, hanem csak a felszínén szóródik el a festék, jóval kevesebbet kell belőle használni. Nekem nagyon bejött ez a festékszórózás, szeretnék továbbra is foglalkozni majd ezzel.

 Kép forrás: Kricky, Pinterest