Mivel illene diétázni és egészségesen étkezni, szoktam -mentes sütiket is készíteni. Persze, jóval kevesebb arányban, mint a jó kis egészségtelen, cukros sütiket, de azért nem példa nélküli. Ezt a sütit azóta szeretem, hogy először megkóstoltam Olaszországban. Imádom a Mulino Bianco termékeket, szerintem a legjobb tömeggyártott kekszek ettől a cégtől származnak a világon, de itthon nem sok helyen lehet kapni a készítményeit, Cuor di Melát pedig pláne nem. Úgyhogy eldöntöttem, hogy egyszer mindenképpen elkészítem és erre éppen egy diétázós napon került sor. Sosem gondoltam volna, hogy ilyen rettentően egyszerű ez a keksz, de mikor neki álltam, hogy akkor vajon hogyan is készíthetném, rájöttem, hogy de hát miért is lenne nehéz? Hiszen omlós tészta az alap, ami az egyik legegyszerűbb tésztaféle a világon, a töltelék pedig csak tőlem függ, hogy hogyan nehezítem/könnyítem meg a dolgomat.

A folytatáshoz kattints a TOVÁBB gombra! ;)

A tanfolyamra, ahová járok, elvittem pár darabot, hogy megkóstolják. Bár a fogadtatás, mikor meghallották, hogy cukormentes, nem volt a leglelkesebb, de mégis ízlett nekik. Ami pedig a legnagyobb dicséret számomra, ha apának is ízlik valamelyik cukormentes sütim. Azt tudni kell róla, hogy ha valami nem olyan édes, mint a Nutella, az számára már nem is édesség, és inkább hagyja, hadd együk meg mi. De még neki is ízlett, úgyhogy föl merem tenni a mentes Cuor di mela receptemet.

Hozzávalók a tésztához:

• 160 g teljes kiőrlésű liszt
• 40 g eritritol
• 100 g vaj
• 1 citromhéj
• csipet só

A tészta hozzávalóit összegyúrom addig, amíg homogén nem lesz. Nem sok idő, pár perc alatt megvan és mehet is a hűtőbe pihenni, amíg a töltelék el nem készül.

Hozzávalók az alma töltelékhez:

• 1 db nagy alma (ha kisebb, akkor 2)
• ¼ citrom leve
• 3 ek cukormentes sárgabarack lekvár
• 10 g eritritol
• ½ tk fahéj

Az almát meghámozom, kimagozom, és fölszeletelem. Nem kell olyan apróra, a végén úgyis össze kell turmixolni az egészet! Az összes hozzávalót beleteszem egy lábasba és összeforralom őket. Akkor jó, ha az alma már jó puha, könnyen szétnyomódik. Ha ez megtörtént, mehet is bele egy turmixgépbe. Én nem turmixoltam össze úgy, hogy teljesen sima legyen, szerintem jó, ha apróbb alma darabok is vannak benne.

Miközben hűl a töltelék, kinyújtom az omlós tésztát. Kis köröket szúrok ki formával; egyet alapnak használok, amire ráteszek egy kiskanál tölteléket, a másikkal pedig bebugyolálom félgömb alakban. Nem gond, ha megrepedezik a tészta miközben formázom, ez adja a rusztikus külsejét a keksznek. A tészta maga úgysem egészen olyan állagú, mint a kevésbé egészséges társai, könnyebben töredezik, kicsit nehezebb vele dolgozni. De legalább most nem zavaró, pont jól is néz ki, hogy kilátszódik itt-ott a töltelék. Sütőpapírral kibélelt tepsibe teszem a kekszeket, és 180°-on 7-10 percig sütöm. Körülbelül 30 kis méretű keksz jön ki ebből az adagból.