Kiskoromban mindig, mikor mentünk külföldre, a szállodában a reggeli asztalon volt többek között márványos kalács is. Egyszerűen imádtam! Amikor anyáék itthon is vettek végre, gyakran egy-két nap alatt elfogyott az egész. Aztán a múltkor, mikor megkívántam, arra jutottam, hogy minek vegyek boltit, ha egyszer én is pontosan ugyanolyan jól, vagy még jobban el tudom készíteni.

Úgyhogy el is készítettem!

A kuglóf pont annyira cukros, hogy a ganache kelljen rá. Nélküle – szerintem legalábbis – nem eléggé édes. Ez persze ízlés kérdése, de én mindig is úgy voltam a bolti kuglófokkal, hogy nekem a csoki borítású kell, éppen csak ne lenne ennyire borzalmasan édes. Szóval direkt ezért igyekeztem úgy készíteni, hogy kiegészítsék egymást az ízek.

Tortába, vagy éppen ebbe a kuglófba, ha a recept kávét ír, csak kevés kell belőle, mert az íze nagyon jól kihozza a kakaóét, de nem feltétlenül akarjuk, hogy mocha kuglóf legyen belőle. (Most éppen nem - de szerintem ki fogom próbálni majd, mert egészen jól hangzik!) Nem nyomja el, igazából nem is érződik maga a kávé íze, csak a kakaó íze lesz még intenzívebb tőle. Ilyenkor mindig instant kávét szoktam használni. Könnyebben ki lehet mérni, és ha éppen nincsen kedvem kávét inni, nem kell kiönteni a maradékot, ami mondjuk egy kotyogós kávéfőzőben készült ital után maradna.

Hozzávalók a kuglófhoz:

• 150 g liszt
• 1 lapos tk sütőpor
• ¼ tk só
• 100 g cukor
• 170 g olvasztott vaj
• 2 tojás
• 80 g tej
• 3 ek forró víz+ 1 tk kávé
• 20 g kakaó
• 1 tk vanília aroma

Beszereztem egy csodálatos sütősprayt, amit mostanában minden formához használok, és tökéletesen működik. Ha viszont véletlenül nincsen olyan otthon, akkor a szokásos kivajazás-kilisztezés kell a kuglóf forma előkészítéséhez. A sütőt 180°C-ra előmelegítem.

A lisztet, a sütőport és a sót összekeverem egy tálban. Az olvasztott vajat a cukorral körülbelül egy percig keverem robotgéppel, majd hozzáadom egyenként a tojásokat. Addig kell verni, amíg el nem kezd világosodni és habosodni. Mikor ez megvan, keverés közben elkezdem felváltva hozzáadni a lisztet és a tejet. (Egyharmad liszt, egyharmad tej, egyharmad liszt, stbstb…)

Egy tálba (lehet az a tál, amiben a liszt volt) beleteszem a kávét, és a vizet, összekeverem, és beleöntöm a tészta alap felét. Elég csak szemmértékre, de persze ha valaki nagyon pontos szeretne lenni, kiszámolhatja grammra a mennyiséget. Végül a tetejére rászitálom a kakaót, majd szépen összedolgozom az egészet robotgéppel.

A tészta másik felébe a vanília aromát keverem bele.

A szép zebra mintázat úgy alakul ki, hogy a formába felváltva kanalazom bele a vaníliás és a kakaós részeket. Egy kanál kakaós, pontosan rá egy kanál vaníliás, és így tovább. Körülbelül két-két szint után a forma üres részében újrakezdem az adagolgatást, hogy tényleg mindenhová kerüljön majd. Addig folytatom a kanalazást, amíg mindegyik szín el nem fogy, és utána mehet is a sütőbe körülbelül harminc-negyven percre. Fél óra után megnézem villával, hogy megsült-e, ha még folyós a belseje, sütöm tovább, amíg csak kell.

Hozzávalók a ganache-hoz:

• 100 g tejszín
• 80 g étcsoki

A tejszínt fölforralom, majd a csokira öntöm. Teljesen simára keverem, és a már kihűlt kuglófra csurgatom. Egyből lehet fogyasztani, de akár azt is meg lehet várni, hogy megdermedjen a csoki – mindenhogyan finom!

Ha szeretnél máskor egyből értesülni az új receptjeimről, a CAKEséget megtalálhatod Facebookon ITT.